A novella az készül, már egy és fél oldal meg is van belőle. De addig is itt van ez a rövidke kis levél, amit irodalomra kellett írnom. Az Ábel Amerikában-t vettük és ahhoz kellett írnom. Kérlek mondjátok el, hogy szerintetek milyen lett (:
Kedves Gergő!
Régen írtam neked, és ennek oka volt. Mióta utolsó levelemet elküldtem rengeteg dolog történt velem. Azaz igazság, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a mesélést.
Mind te is tudod monoton hangulatban teltek a napjaim, de minden megváltozott, mikor rájöttem, hogy igazából a munka, amit csinálok nem nekem való. Ezt a tulajdonossal is megosztottam, de Ő igazából nem értette, hogy mi a gondom. Elmondtam neki, hogy én ennél többre is képes vagyok, és így kerültem az egyik filippeus helyére. Hamar rájöttem, hogy igaza volt Dávid úrnak, és ez a munka tényleg nehéz, de tartottam magam. Keményen dolgoztam, Olyannyira, hogy bele is betegedtem. A bőröm bánta az egészet, de szerencsére gyorsan gyógyulok, így szombatra már minden rendben volt velem. Hétfőn ismét megjelentem a műhelyben mindenre elszántan, de a lelkesedésem egy pillanatra megcsappant, mikor a filippeus azt mondta, hogy a fehér az nem ember. Törtem a fejem, hogy mivel is tudnám bebizonyítani neki, hogy téved. Végül pár nappal később kibontakozott a fejemben egy terv. Nem tétlenkedtem, neki is álltam a kivitelezésnek. A műhelyben dolgozóknak nem tetszett, hogy azt csinálom amit. Az egyik szólt is Dávid úrnak, mire az rögvest oda futott hozzám. Megkérdezte tőlem, hogy mégis mit csinálok.
Csillagot. Feleltem nyugodtan.
Erre ő meg csak annyit mondott, hogy elmehetek. Magyarán szólva kirúgott, pedig én csak csillagot csináltam.
Én számítok arra, hogy Isten mellettem áll és segít az utamon. Várom a válaszod barátom!
Üdvüzlettel: Ábel
Megjegyzés küldése